Ancsel Éva

Oddi ar Wicipedia
Jump to navigation Jump to search
Ancsel Éva
Ganwyd 23 Mai 1927 Edit this on Wikidata
Budapest Edit this on Wikidata
Bu farw 1 Mai 1993 Edit this on Wikidata (65 oed)
Budapest Edit this on Wikidata
Dinasyddiaeth Baner Hwngari Hwngari
Galwedigaeth Bardd, athronydd, Ysgrifennwr Edit this on Wikidata
Gwobr/au Gwobr SZOT Edit this on Wikidata

Awdures Hwngareg oedd Ancsel Éva (23 Mai 1927 - 1 Mai 1993) sy'n cael ei hystyried yn nodigedig am ei gwaith fel bardd, athro prifysgol ac athronydd.

Fe'i ganed yn Budapest ar 23 Mai 1927 a bu farw yno hefyd; fe'i claddwyd ym Mynwent Farkasréti. [1]

Rhwng 1945 a 1950 astudiodd athroniaeth-gwyddoniaeth gymdeithasol a seicoleg ym Mhrifysgol Eötvös Loránd. O 1950 bu'n dysgu economeg yn 1960 mewn sefydliad hyfforddi athrawon, ac o 1968 mewn coleg hyfforddi athrawon. Fe'i penodwyd yn athro atodol yn Adran Athroniaeth Prifysgol Eötvös Loránd yn 1970, ac o 1974 bu'n athro cysylltiol ac o 1978 yn athro prifysgol. Ers 1985 bu'n ohebydd Academi Gwyddorau Hwngari.

Gwaith[golygu | golygu cod y dudalen]

Ymddangosodd ei cherddi cyntaf yn 1957. Yn ei gwaith, archwiliodd y cysylltiadau rhwng moeseg ac athroniaeth a gweithiodd ar ddatblygu anthropoleg athronyddol. Yn ogystal â'i gwaith athronyddol esthetig a hanesyddol, mae ei hastudiaethau moesegol wedi dylanwadu ar feddwl cenedlaethau o athrawon. Chwaraeodd rôl bwysig wrth ffurfio athroniaeth ysgolion uwchradd ac wrth ledaenu llythrennedd athronyddol cyffredinol.

Cyhoeddiadau[golygu | golygu cod y dudalen]

  • Művészet, katarzis, nevelés. Budapest, Tankönyvkiadó 1970.
  • Töredékek az emberi teljességről. (traethodau) Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976. ISBN 963-270-351-0
  • Történelem és alternatívák. A cse­lekvés válaszútjai. Budapest, Kossuth Kiadó, 1978. ISBN 963-09-1139-6
  • Írás az éthoszról. (astudiaethau) Budapest, Kossuth Kiadó, 1981. ISBN 963-09-1803-X
  • Polémia a történelemmel. Esszé Walter Benjaminról, Budapest, Kossuth 1982. ISBN 963-09-2126-X
  • Három tanulmány A szabadság dilemmái, A megrendült öntudat mítoszai, Írás az éthoszró, 1983;
  • Éthosz és történelem. Budapest, Kossuth Kiadó, 1984. ISBN 963-09-2486-2
  • A tudás éthoszáról : a tudás etikai feltételei : akadémiai székfoglaló, 1985. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986.
  • Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról. Budapest, Kossuth Kiadó, 1986. ISBN 963-09-3000-5
  • Százkilencvennégy bekezdés az emberről. Budapest, Kossuth Kiadó, 1987. ISBN 963-09-3189-3
  • Száznyolcvankét új bekezdés az emberről. Budapest, Interart, 1989. ISBN 963-01-9981-5
  • Az aszimmetrikus ember. Budapest, Kossuth Kiadó, 1989. ISBN 963-09-3341-1
  • Bekezdések az emberről, 1987–1991. Budapest, Hibiszkusz, 1991. ISBN 963-7529-01-2
  • Lélek, idő, emlékezés.Budapest, T-Twins, 1992. ISBN 963-7977-23-6 ISBN szerepel: 963-7577-23-6
  • Ancsel Éva utolsó bekezdései 1993. Budapest, Pesti Műsor Lap- és Kvk., 1993. ISBN 963-7529-04-7
  • Az ember mértékhiánya Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. ISBN 963-05-6533-1
  • Az élet mint ismeretlen történet. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 1995 (Kísértések). ISBN 963-7978-46-1

Aelodaeth[golygu | golygu cod y dudalen]

Bu'n aelod o Academi y Gwyddorau Hwngari am rai blynyddoedd.

Anrhydeddau[golygu | golygu cod y dudalen]


Cyfeiriadau[golygu | golygu cod y dudalen]

  1. Cyffredinol: http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12191991b; ffeil awdurdod y BnF; dyddiad cyrchiad: 10 Hydref 2015.